Bizonyíték arra, hogy az életmód befolyásolja a szívkoszorúér egészségét

bizonyíték arra, hogy az életmód befolyásolja a szívkoszorúér egészségét

Témakör: OECD OECD Health at a Glance a várható élettartam növekedését befolyásoló tényezők Az OECD elemzéséből az derült ki, hogy az egészségügyi kiadások növelése, az egészségesebb életmód, a magasabb jövedelemszint és a magasabb iskolai végzettség hosszú távon pozitív és statisztikailag szignifikáns hatással van a várható élettartam alakulására.

A várható élettartam folyamatosan nőtt a legtöbb OECD-országban: óta átlagosan 10 évvel emelkedett. Ezzel párhuzamosan a legfőbb halálokok, a kardiovaszkuláris és a daganatos betegségek miatti halálozási ráták csökkentek. Napjainkban a magasabb nemzeti jövedelemmel és egészségügyi kiadásokkal rendelkező országok általában magasabb várható élettartammal rendelkeznek.

Kiemelt oldalak

Ugyanakkor ezek a tényezők csak részben járulnak hozzá az országok között a várható élettartam terén mutatkozó különbségekhez. Ezen felül, a várható élettartam terén az országokon belül, az egyes lakosságcsoportok között is különbségek mutatkoznak. Például a várható élettartam minden OECD-tagország esetében alacsonyabb az alacsonyabb iskolázottsággal rendelkező társadalmi csoportok esetében.

Az OECD Health at a Glance című tanulmánya egy külön fejezetet szentel a várható élettartam növekedését meghatározó tényezők feltárására, amelyek magukban foglalják az egészségügyi rendszert és az azon túlmutató - demográfiai, gazdasági-társadalmi - tényezőket is. Az OECD makroszintű elemzése az közötti időszakra vonatkozó, országos szintű várhatóélettartam-adatokon alapul, és mind a 35 OECD-tagországot lefedi.

A magyarázó változók esetében az közötti adatokat vették figyelembe, az egészségre gyakorolt hatások fáziskéséssel történő jelentkezése miatt. Az egészségi állapotot meghatározó tényezők A biológiai adottságok és az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés nem elegendőek az egyének egészségi állapotában mutatkozó különbségek megértéséhez.

HealthOnline cikkek

Ugyanakkor egyre nagyobb bizonyíték áll rendelkezésre arra vonatozóan, hogy az egyének egészségi állapota az egészségügyi ellátáson túlmutató tényezőktől is függ. Ezen tényezők közül némelyik közvetlenül befolyásolható az egészségügyi rendszer által, így például népegészségügyi és prevenciós intézkedések révén. Az életmódbeli tényezők különösen fontos szerepet játszanak. Ezek magukban foglalják a főbb kockázati tényezőket, így pl.

Dietoterápia jelentősége szív- és érrendszeri betegségek esetén

A tágabb értelemben vett társadalmi tényezők szintén befolyásolják az egészségi állapotot. Ide sorolható a jövedelem, az iskolai végzettség, a munkahelyi és életkörülmények. Az elegendő jövedelem lehetővé teszi az egészségi állapot megőrzéséhez vagy javításához létfontosságú javak és szolgáltatások tápláló élelmiszerek, hajlék megvásárlását, habár bizonyíték arra magasabb jövedelem hosszabb munkaórákkal és nagyobb stresszel is együtt járhat.

A magasabb iskolai végzettséggel rendelkező, gyakran magasabb jövedelemmel rendelkező emberek általában jobban tájékozottak az egészségfejlesztési tevékenységek terén is. A munkanélküliség és a rossz munkakörülmények negatív hatással vannak a mentális egészségre, bizonyos foglalkozások pedig a sérülés magasabb kockázatával járnak. Az egészségtelen, nem biztonságos vagy szennyezett lakókörnyezet szintén növeli a megbetegedések és a halálozások kockázatát.

Ajánlott cikkek

Az egészségi állapotot meghatározó társadalmi tényezők szorosan összefüggnek egymással, ami megnehezíti az egyes tényezők egészségre gyakorolt hatásainak elkülönített vizsgálatát. Ugyanakkor nyilvánvaló, fejfájás hipotenzióval és magas vérnyomással összehasonlítva ezek a tényezők erősítik egymás hatását.

Például egy magasabb iskolázottsággal rendelkező személy általában magasabb jövedelemmel rendelkezik, hogy az életmód befolyásolja a szívkoszorúér egészségét környezetben él, és kisebb valószínűséggel dohányzik.

bizonyíték arra, hogy az életmód befolyásolja a szívkoszorúér egészségét

Ezen túlmenően, néhány kutató azzal érvel, hogy a nagy jövedelmi különbségek nemcsak egészségi állapotbeli egyenlőtlenségeket eredményeznek, de a lakosság egészének egészségi állapotára nézve is károsak.

Az egészségi állapotbeli egyenlőtlenségek nagy valószínűséggel az egész életcikluson keresztül, valamint generációkon átívelően is fennmaradnak, és az egyén korai életkörülményei hogy az életmód befolyásolja a szívkoszorúér egészségét a jövőbeni egészségi és hogy az életmód befolyásolja a szívkoszorúér egészségét kilátásait is.

Annak ellenére, hogy a legtöbb OECD-ország általános egészségügyi lefedettséggel rendelkezik, a leghátrányosabb helyzetű csoportok egészségügyi ellátáshoz való hozzáférése kedvezőtlenebb. A társadalmilag hátrányos helyzetű területeken az ellátás minősége nem megfelelő, és a co-payment, valamint a közvetlen kifizetések hatékony mentességi mechanizmusok beiktatása hiányában aránytalanul sújtják a szegényeket.

A makroszintű elemzés főbb eredményei Az OECD makroszintű elemzése alapján elmondható, hogy az egészségügyi kiadások növelése, az egészségesebb életmód, a magasabb jövedelemszint és a magasabb iskolai végzettség hosszú távon pozitív és statisztikailag szignifikáns hatással van a várhatóélettartam-nyereségre.

A vizsgált 20 éves periódusra vonatkozóan megállapítható, hogy az egy főre jutó egészségügyi kiadások 10 százalékos növekedése reálértelemben átlagosan 3,5 hónapos várhatóélettartam-nyereséggel jár együtt. Az egészséges életmód felé történő 10 százalékos elmozdulás átlagosan 2,6 hónappal hosszabbítja meg a várható élettartamot ezen belül a dohányzás csökkentése átlagosan 1,6 hónappal, az alkoholfogyasztás mérséklése pedig átlagosan 1 hónappal.

Pulmonalis hipertónia egy főre jutó jövedelem 10 százalékos növelése reálértelemben átlagosan 2,2 hónapos, az alapfokú végzettségűek számának 10 százalékos növelése pedig átlagosan 3,2 hónapos várhatóélettartam-nyereséget eredményez.

Főoldal » Betegségek » Szív és érbetegségek » Egy génkapcsoló hibája lehet a szívbetegségek kulcsa Közelebb kerültek a kutatók ahhoz, miként befolyásolják a gének a szív egészségét: az embrionális fejlődés során egy gén elmaradt kikapcsolódása okozhat szívbetegséget a élet során - idézte amerikai kutatók eredményét a BBC hírportálja www. Viszonylag új kutatási területnek számít az epigenetika, amely nem azt vizsgálja, hogy milyen a gének felépítése, hanem azt, hogy milyen környezetben, hogyan működnek azok. Egyre több bizonyíték van arra, hogy számos környezeti hatás - például az étrend vagy akár a méhen belüli élet alatt az anya egészsége - befolyásolja a gének aktivitását, ezzel bizonyos megbetegedések esélyét a születés után, akár gyerekként, akár felnőttként a későbbi életben.

Az out-of-pocket kiadások összes egészségügyi kiadáson belüli aránya nem mutatott szignifikáns összefüggést a várható élettartam-nyereséggel, elsősorban a mutató vizsgált időszakon belüli nagyon kismértékű csökkenése miatt.

Az egészséges étrend és a várható élettartam között pozitív, de nem szignifikáns kapcsolat mutatkozott. Ennek lehetséges magyarázata, hogy az emberek étrendjében nagyon korlátozott javulás történt a vizsgált időszakban, és a táplálkozás hatásait makroszinten nehéz felmérni. A hosszú távú munkanélküliségi ráták és a várható élettartam között szintén nem volt kimutatható szignifikáns összefüggés.

EXTRA AJÁNLÓ

Meglepő azonban, hogy a levegőszennyezettség szintén nem mutatott szignifikáns kapcsolatot a várhatóélettartam-nyereséggel, annak ellenére, hogy más tanulmányok alapján szilárd bizonyítékok állnak rendelkezésre a légszennyezés egészségre bizonyíték arra káros hatásairól.

Ez egyrészt azt tükrözi, hogy a levegőszennyezettség káros hatásai az hogy az életmód befolyásolja a szívkoszorúér egészségét egészségére csak később jelentkeznek, másrészt a levegőszennyezettség szintjében viszonylag kismértékű csökkenés következett be számos OECD-országban.

bizonyíték arra, hogy az életmód befolyásolja a szívkoszorúér egészségét

Miközben az egészséget meghatározó tényezőkben bekövetkező 10 százalékos változás hatása a várható élettartamra összehasonlítás szempontjából hasznos, ha a gyakorlatban nagyobb változásokra kerülne sor ezen a téren, az nagyobb várhatóélettartam-nyereséghez vezetne.

Például, ha a dohányzás és alkoholfogyasztás aránya megfeleződne, ez a kettő együttesen 13 hónapos várhatóélettartam-nyereséget eredményezne. Az egészséget meghatározó tényezők és közötti százalékos változását tekintve, miközben az egy főre jutó egészségügyi kiadások 10 százalékos növekedése 3,5 hónapnyi várhatóélettartam-nyereséget eredményez, az egy főre jutó egészségügyi kiadások valójában 98 százalékkal növekedtek a vizsgált periódusban vö.

Az egy főre jutó jövedelem 42 százalékkal növekedett ugyanebben az időszakban, az alapfokú végzettségűek száma pedig 44 százalékkal. Az egészséges életmód terén történő javulás kevésbé szembetűnő: a dohányzási ráták 31 százalékkal csökkentek, ugyanakkor az alkoholfogyasztás csak 8 százalékkal esett vissza, a napi zöldségfogyasztás aránya pedig csak 2 százalékkal növekedett és között.

  1. Magas vérnyomás lekvár
  2. Lehetséges-e magas vérnyomással napozni
  3. Köles alkalmazása magas vérnyomás esetén
  4. Téglásy György Lektor Prof.
  5. Szív-és érrendszeri betegségek - kszi.hu
  6. Új kutatási eredmények a kardiológia területén | PHARMINDEX Online
  7. Magas vérnyomás kezelésére szolgáló készülék
  8. Az első bizonyíték arra, hogy a stressz csökkentése javítja a géneket

Az egészséget meghatározó tényezők időbeni változásából arra lehet következtetni, hogy az egészségügyi kiadások bizonyíték arra hozzá a legnagyobb mértékben az elmúlt két évtized során bekövetkezett várhatóélettartam-nyereséghez, melyet az alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezők számának növekedése és az egy főre jutó jövedelem emelkedése követ.

Az életmódbeli tényezők dohányzás, alkoholizmus, egészséges étrend hatása kisebb, elsősorban azért, mert e tényezőkben kisebb mértékű javulás következett be a vizsgált időszakban. Ennek alapján az derült ki, hogy a magas jövedelmű országokban a várhatóélettartam-nyereséghez legnagyobb mértékben az egy főre jutó egészségügyi kiadások növekedése járult hozzá, a fejlődő országokban pedig az egy főre jutó jövedelem emelkedése. Ugyanakkor a kiegészítő elemzés korlátozottnak tekinthető, mivel a partnerországokban csak egy rövidebb időperiódusra vonatkozóan álltak rendelkezésre az adatok.

Az OECD kutatói arra is felhívták a figyelmet, hogy habár mind várható élettartam, mind az egészségügyi kiadások növekedtek az összes OECD-tagországban a vizsgált időszakban, a növekedés mértéke az egyes országokban jelentős különbségeket mutat.

ERA - HealthOnline cikkek

A leginkább kiugró értékek az Egyesült Államokban mutatkoztak, ahol az egészségügyi kiadások sokkal nagyobb mértékben nőttek, mint a többi OECD-országban, ugyanakkor a várható élettartam terén elért nyereség kisebb. Ezzel szemben Japánban a születéskor várható élettartam közel 84 év, azonban az egy főre jutó egészségügyi kiadások kevesebb, mint felét teszik az Egyesült Államokbeli értéknek.

bizonyíték arra, hogy az életmód befolyásolja a szívkoszorúér egészségét

Az egészségügyi kiadások és várható élettartam növekedési ütemének eltérő mértéke a különböző országokban arra enged következtetni, hogy az életmódbeli tényezőknek és az egészséget meghatározó, tágabb értelemben vett szociális tényezőknek is hangsúlyos szerepük van a várható élettartam növekedésében.

Ugyanakkor ezek az eltérő pályagörbék rámutatnak a hatékonyság javításának fontosságára is az egészségügyben. A kutatók szerint nagyobb hangsúlyt kellene fektetni az egészségfejlesztésre és egyéb, nagy költséghatékonyságú beavatkozásokra, valamint ki kellene küszöbölni a nem hatékony költekezést.

A mikroszintű elemzés főbb eredményei Az OECD kutatói a makroszintű elemzés mellett hogy az életmód befolyásolja a szívkoszorúér egészségét is részletesen megvizsgálták, hogy az egyes társadalmi-gazdasági tényezők pontosan hogyan befolyásolják az egyén egészségi állapotát.

bizonyíték arra, hogy az életmód befolyásolja a szívkoszorúér egészségét

A mikroszintű elemzés során egyéni adatokon alapuló tanulmányok meta-analízisét végezték el. A kutatók egyik fontos megfigyelése a mikroszintű elemzés során a jövedelem minimális abszolút szintjének fontossága. Miközben az alacsony jövedelem és a szegénység nyilvánvaló negatív hatással van az egészségre, az átlagos, illetve magas jövedelemmel rendelkező egyének egészségi állapotbeli különbségei sokkal kevésbé hangsúlyosak.

Ám az ilyen étrend önmagában még nem elég: a jótékony hatások érvényesülésben szerepet játszik az étel minősége is. Az Amerikai Táplálkozási Társaság American Society for Nutrition Nutrition elnevezésű konferenciáján új kutatási eredményeket mutattak be a növényi alapú étrendek egészségre gyakorolt hatásairól és arról, hogy az ételek minősége hogyan befolyásolja ezeket.

Ez azt jelenti, hogy a jövedelem és egészségi állapot közötti kapcsolat nem lineáris. A tanulmány azt is megállapítja, hogy a bizonyíték arra távú jövedelemszint sokkal nagyobb hatással van az egészségre, mint az aktuális kereset. Ez azt jelenti, hogy a magasabb ill.

Érdekescikkek